Elmúltak a szép idők, a Mátra alján is beköszöntöttek a hideg napok. Már egy kis hó is esett, most meg köd szitál, és olyan bánatos az ég, mintha sose látott volna napot. De nem csak bánatos, üres is. Nemrég még kiáltozott odafent néhány vonuló vadlúd- meg darucsapat, de hogy elmentek, csendes az ég, és csendesek a falvak is. Rózsaszentmárton is csendes. Kivéve az egyik utcát, ahol egy fenyőfáktól zöldellő portáról különleges hangokat hallani.
Az árverések történetében nem csak a műtárgyak hoznak busás hasznot azoknak, akik a kalapács alá küldik értékeiket. A rajongók, gyűjtők, fanatikusok is jelentős szereplői a hírességek emléktárgyaiért vívott licitharcnak. Ők bármennyit képesek kifizetni a legabszurdabb dolgokért is, jól tudva, hogy az egykori tulajdonos neve az aranynál maradandóbb befektetés. Fogak, hajak, gatyák – a licitre kerülő tárgyaknak csak a fantázia szabhat határt.
Nagyapjának nagyapja takács volt, Hollósi István szerint ezért is van a vérében a varrás iránti szenvedély. Már gyerekként babaruhákat varrt, majd évtizedek múlva a seregélyesi Hímző Szakkör vezetője lett. És csak úgy mellékesen, berendezte a helyi Tájházat.
Retro tárgyak iránti gyűjtőszenvedélyéből kiindulva írt regényt, s forgat filmet Deák Ferenc. A hajdúszoboszlói gázmező feltárásakor, 1961. augusztus 23-án olyan gázkitörés volt Nagyhegyesen, hogy száz méter magas égő lángoszlopa a húsz kilométerre lévő Debrecenben is nappali fényeket varázsolt az éjszakai égboltra. Ez a történés lett az alapja a rendező filmjének.
