emlékezet

A háborús hírekben, filmekben a nők többnyire a hagyományos szerepekben – sebesülteket gondozó ápolónőként, hadianyaggyárban dolgozó munkásként – tűntek fel. Akadtak azonban olyan lányok és asszonyok is, akik a háború poklát a csatatéren élték át. A nőnap

„Balassagyarmat – óh, hogy szeretem! / Legszebb ott volt fiatalon életem, / Ott nem bántott talán még semmi se / (S ha bántott, rögtön gyógyult a sebe).” Szabó Lőrinc, a modern magyar líra nagy költője kezdi így a Tündérváros című versét, s elhihetjük: ne

Megújult Bauer Rudolf diszkoszvető síremléke a Fiumei úti sírkertben. A Budapesti Torna Club és a Pannónia Evezős Egylet alapító tagja az 1900-as párizsi olimpiai játékokon diszkoszvetésben aranyérmet nyert. A mai napig is használt, modern diszkoszvető mo

Idén száz éve, hogy elhunyt legnépszerűbb regényünk, az Egri csillagok írója. Gárdonyi Géza magányos és különleges alakja az irodalomnak, akinek sokoldalú tehetségéről talán még ma is keveset tud az olvasó. Írói palettáján jól megfér egymás mellett a léle

A reformáció ünnepe és a halottak napja előtt ellátogattunk a budapesti Kálvin téri református templom kriptájába, ahova több mint száz évig temettek el olyan személyeket, akik ma is példaképül szolgálhatnak.

A szárazság és az aszály rég nem tapasztalt nehézségek elé állítják a világot. Öröm az ürömben, hogy évtizedek óta nem látott, akár elfeledett maradványok kerülnek elő élővizeinkből. Eltérő történelmi korok hídjai, hadihajói, lőszerei mutatják meg magukat

A valaha selyemhernyó-hívogató eperfaligetes park, mely a 19. század hetvenes éveitől gazdagodott az első műtermekkel, ma is hangulatos és időtlenül vonzó, s nem csupán az itt őrzött nemes szobormásolatok szépsége miatt. A Parthenón-fríz teremben, azaz a

Aki tanyán nőtt fel, örökké a szívében őrzi. Amikor a 88 esztendős Szijártó János felhívott Szekszárdról, azzal kezdte, hogy a tanyákról szeretne beszélgetni velem. Szülőföldjéről, a Decshez tartozó Alföldszállásról, ahol 24 éves koráig élt, s ahol valaha

Egymillió magyart hurcoltak el fogolyként a szovjetek a második világháborús, csaknem 15 millió fős Magyarországról. Civilek százezreit vitték kényszermunkatáborba, de a politikai foglyok száma is több tízezerre tehető – mondja Bognár Zalán, a Gulág- és G