gazdálkodás

Ám nem minden település változott meg hátrányosan az elmúlt időkben. A Flóra-tanya közelmúltja erről tanúskodik.

A magyar kormány delegáltja az Európai Gazdasági és Szociális Bizottságban,a Nemzeti Gazdasági és Társadalmi Tanács tagja, alapító tagja a Batthyány-Schmidt Margit vezette Magyar Női Uniónak. Emellett feleség, két gyermek édesanyja.

Az első világháború utáni béke­tárgyalá­sokon a románok mohósága nem ismert határt, olyan területeket is maguknak követeltek, ahol soha nem élt román. A trianoni békediktátum kis híján a Nagykároly melletti Vállajt is Romániához csatolta. A vállaji svábok

Az agrártárca elismerte a kalocsai járásban létrejött öntözési közösségeket, így a hartai után újabb együttműködés jött létre. Az összefogásból az eddigi legnagyobb taglétszámú öntözési közösség született Magyarországon.

A helyben megtermelt alapanyagok eredete nyomon követhető, jó minőségűek, arról nem beszélve, hogy a programban részt vevők értelmes munkát végeznek, amit ők maguk is nagyra értékelnek.

Az augusztusi nyár remélhetőleg megörvendeztet minket édes, lédús, valóban érett gyümölcsökkel – feltéve, ha olyan állapotban szedik le, hogy utólag beérjen.

Az vagy, amit megeszel. Lenni jó. Enni szintén jó. Olvasni, tanulni és főzni szintén jó. A gyűjtés szenvedély. Tehát ha tehetjük, halmozzunk fel szakácskönyveket.

„Szeresd az embert, légy alázatos a termőföld iránt, élj a hivatásod talentumaival a jó cél és a fejlődés érdekében!” – ez az életmottója a hódmezővásárhelyi Sipos Józsefnek, aki egy személyben agrármérnök, növényorvos, kertészeti tanácsadó, tanár és méhé

A koronavírus-járvány a nagyobb településeken gyökeresen megváltoztatta a mindennapokat. Arról azonban kevesebbet tudunk, hogyan érinti a tanyákon élőket. Néhányukat erről kérdeztük.