Két kiló mínusz. Egy hónap alatt. Kevés! Módszert kell váltanom. Biztosan lehet gyorsítani, mondja belül egy hang. Falom a netet – lám, erről is az evés jut eszembe… –, keresem a tuti tippet, ami meghozza az áttörést. A személyiséged befolyásolja, hogyan kezeled a súlyproblémákat, olvasom. Ez lesz az, érzem. Ha körbenézek a családon, látszik, mindenkinek mások az evési szokásai.
Az állandó fogyókúrázásnak nem várt mellékhatásai is lehetnek, így az állandó kimerültség, vagy hogy nem tudunk kikeveredni a felső légúti betegségből. A helytelen táplálkozás, a vitaminhiány sebezhetővé teszi az immunrendszert. Hogy megtámogassuk szervezetünk védekező képességét, télvíz idején nagy szükségünk van C- és B6-vitaminra, valamint cinkre. Ezek legjobb forrásai a marhahús, a máj, a kagyló, a tojás, amit sokan elhagynak az étrendjükből, mert tartanak magas zsírtartalmuktól, ám mértékkel mindegyiket szabad fogyasztani.
Gyakran magyarázzuk a fogyókúrák sikertelenségét anyagcserénk működésével vagy azzal, hogy családi örökség. A közhiedelem szerint a túl drasztikus fogyókúra lelassítja az anyagcserét, nem tartható sokáig, s az átmeneti fogyás után inkább hízáshoz vezet.
Egészségesebbek leszünk, ha ősember módjára étkezünk – hirdetik a paleo diéta hívei. Ennek lényege, hogy gyűjtögető-vadászó eleink étlapjáról kéne összeválogatni a napi betevőt: elsősorban húsféléket, zöldséget, gyümölcsöt, tojást, s mellőzni illenék a feldolgozott élelmiszereket, lisztes-cukros dolgokat.
A nyugati világban egyre kevesebb azoknak a száma, akik ne kínozták volna már magukat valamilyen fogyókúrával. A kilók elvesztése szemmel látható változást eredményez, de vajon elgondolkozott-e már valaki is azon, hová tűnnek a pluszkilók? A legtöbben kapásból rávágják, hogy a szervezetünk elégeti a többletzsírt a működéséhez – ez viszont csak részben igaz. A zsírégető testedzés közben a felszabaduló energiát testünk valóban felhasználja üzemanyagként, a maradék pedig hő formájában távozik.
