A 9-től 99 éveseknek szóló, félig mese, félig musical 34. esztendeje fémjelzi a Vígszínház repertoárját: idén novemberben tartották A padlás ezredik előadását. Egymilliónál jóval többen láthatták mostanáig csak a Szent István körúti teátrumban. Vajon mi a titka Sztevanovity Dusán meséjének, dalszövegeinek és Presser Gábor zenéjének, hogy találkozásukból 1988 januárjában, Marton László rendezésében megszülethetett a csoda, amely azóta sem kopott meg?
Karácsony szentestéje nem csak a szeretet ünnepe, de a Bálint-nap mellett a legnépszerűbb időpont a lánykérésre is. Aki a meghitt, bensőséges pillanatokra, vagy éppen a tél romantikájára vágyik, most felteheti a nagy kérdést kedvesének a feldíszített fa alatt.
Budán egyszer volt kutyavásár, Ónodon viszont minden évben tizenkétszer, mégis olyan érzése van a bámésznépnek, mintha a világ minden kincsét itt akarnák rásózni. A lókupecek szemébe nem érdemes belenézni, viszont kezet foghatunk azzal az emberrel is, aki fél Európát virgáccsal látja el – na, tessenek csak eztán jól viselkedni!
Hol a Bohémélet vásárában csavarognak és papírmasé árukat méregetnek, hol a Carmenben verekednek – és gyerekfejjel az operák színpadán énekelnek, legendás művészek társaságában. A Magyar Állami Operaház Gyermekkarát tavaly köszönthettük volna az 50. születésnapja alkalmából, ám az ünneplés a Covid-járvány miatt idén őszre csúszott.
A Mikulás eredetileg Myra (ma Demre városa Törökországban) III–IV. században élt püspökének, Szent Miklósnak a népies alakja, akinek számos országban – kisebb-nagyobb eltérésekkel – megtalálhatjuk a megfelelőjét. Patás, szarvas, szőrös segítői, a krampuszok is szinte mindenütt felbukkannak, azonban a tulajdonságaik – a Mikuláséval ellentétben – jelentősen megváltoztak az évek során, hiszen a XVII. században még gyermekrablóként vagy az alvilág szolgáiként tartották őket számon.
