A foltos petymeg, az okapi, a csótány és a piros zsiráf étrendjéről szóló játékos, szóforgató verses meséi után Sütiországba vitte el kiskorú és felnőtt olvasóit. Nem cuki plüssállatok és nem daliás királyfiak vagy legkisebb szegénylegények a költő verses meseregényeinek hősei, hanem hétköznapiak és nagyon is mindenfélék. Ahogy megszólaltatójuk, Keresztesi József is nyitott a világra, műfajokra.
A század elejének hű krónikása volt Hunyady Sándor, aki a kávéházak, kastélyok és cselédputrik világáról írt maradandót. Elbeszélései világirodalmi gyöngyszemek, trianoni témát feldolgozó drámájából pedig hollywoodi film készült, amelyet 1923-ban a The New York Times is méltatott.
A könyvek megszületésében Mangi néninek szintén nagy szerepe volt, ahogy férje fogalmazott: „Segítő tanácsa, lankadatlan lelki támogatása csaknem társszerzővé minősíti.”
Eredetileg a gyermekkönyvek nemzetközi napjára, április elejére, egy budai kávézóba időzítettük a találkozót a József Attila-díjas írónővel, Berg Judittal. Ehelyett Rumini, Maszat, Hisztimanó, Csiribi és Füttyös Vilkó „szülőanyjával” telefonon beszélgettünk, húsvét idején, szigorú hatósági karanténban, a négy gyerekétől elkülönítve...
Ötvenegy éve Londonban él, ám időnként hazahúzza a szíve. Nemrég például azért jött, hogy átvegye a Kossuth-díjat, amelyet a hazai kortárs irodalmat gazdagító sokoldalú életművéért kapott, de az ünnepséget a vírusjárvány miatt elnapolták, azután pedig már vissza sem tudott repülni. Sárközi Mátyás íróval beszélgettünk.
